Mit tehetünk a megelőzés és a túlélés érdekében?
A rák az emberiség egyik legrettegettebb betegsége, és nem véletlenül, hiszen más betegségekhez képest ennél kirívóan magas a halálozások aránya. A melanoma egy rendkívül agresszív rosszindulatú daganatos megbetegedés, az esetszámok pedig az utóbbi évtizedekben mindkét nemet illetően közel megduplázódtak. Cikkünkben megmutatjuk a melanoma legfontosabb ismertetőjeleit és a megelőzés lehetőségeit.
A melanoma a bőrrák egy agresszív formája, amely a pigmenttermelő sejtekből, az úgynevezett melanocitákból indulva alakul ki. E kóros folyamat során a bőr színéért felelős pigmenttermelő sejtek rendellenes növekedése és osztódása eredményezi a daganatos elváltozásokat. A melanoma valóban egy agresszív daganattípus: már a kialakulása korai időszakában is áttétet, hozhat létre a szervezet szinte valamennyi területén; tehát megjelenhet akár az agyban, a tüdőben és a májban, valamint a nyirokcsomókban, illetve ritkábban a belső szervekben is. Összességében elmondható, hogy a melanoma áttétképzési hajlama nagy, ez a daganattípus felelős a legtöbb bőrdaganatok okozta halálozásért.
Honnan indul ki a melanoma?
A melanoma elsősorban a bőr, de olykor a szem, illetve a nyálkahártyák pigmentsejtjeiből indul ki. Az ép bőrt, a már meglévő anyajegyet, de még a körmök alatti részt is beleértve, a test teljes bőrfelszíne kiindulópontja lehet a bőrrák ezen, változó növekedési hajlamú típusának. A nők esetében a lábszáron, míg a férfiaknál inkább a törzsön jelentkezik gyakrabban. A melanoma színe széles skálán mozog, a világosbarnától egészen a kékesfeketéig terjedően sokféle árnyalatú lehet. Megesik az is hogy egy anyajegy halványuló színe a betegség intő jele.
A melanoma és a többi bőrrák
Ugyanakkor a melanomán kívül több más típusú bőrrák is létezik, amelyek különböző módon jelenhetnek meg, és eltérő terápiát igényelnek.
Íme a leggyakrabban elforduló típusok:
- Bazálsejtes karcinóma (Basal Cell Carcinoma, BCC): ez a leggyakoribb bőrráktípus, amely a bőr legalsó rétegében található sejtekből indul ki. A BCC lassan növekszik, ritkán ad áttéteket, de kezeletlenül komoly károsodást okozhat a környező szövetekben.
- Laphámsejtes karcinóma (Squamous Cell Carcinoma, SCC): ez a második leggyakoribb bőrráktípus, amely a laphámsejtekből indul ki. Ezek a sejtek a bőr külső rétegében helyezkednek el. Az SCC is képes áttéteket képezni, különösen akkor, ha nem kezelik időben.
- Merkel-sejtes karcinóma (Merkel Cell Carcinoma, MCC): ez egy ritka, de agresszív bőrráktípus, amely a Merkel-sejtekből indul ki. Ezek a sejtek az idegvégződések közelében találhatók a bőrben. Az MCC gyorsan növekszik és áttéteket is képezhet.
- Sebaceous gland carcinoma: ez a ritka bőrráktípus a faggyúmirigyekből indul ki. Általában a szemhéjon jelenik meg, de előfordulhat a test más részein is.
- Kaposi-szarkóma: ez a bőrráktípus a bőr és a nyálkahártyák ereiből indul ki. Leggyakrabban immunhiányos betegeknél, például HIV-fertőzötteknél fordul elő.
- Dermatofibrosarcoma protuberans (DFSP): ez egy ritka bőrráktípus, amely a bőr mélyebb rétegeiből indul ki. Általában lassan növekszik, de hajlamos a kiújulásra.
De mi is az a rák, és hány embert érint?
A rák nem egyetlen betegséget jelöl, hanem egyfajta gyűjtőfogalomként több száz különböző betegséget foglal magába. Ezek közös jellemzője a már említett kontrollálatlan sejtnövekedés és -osztódás. A rákos sejtek – ahogy ez a melanoma esetében is megfigyelhető – képesek behatolni a sejtburjánzást övező szövetekbe, majd áttéteket képezni a kiindulóponttól távoli szövetekben, testrészekben is.
A KSH adataiból egyértelműen kiderül, hogy Magyarországon a rák a leggyakoribb halálokok közé tartozik. Hazánkban az elmúlt tíz évben évente átlagosan 30 ezer ember életét követelte a betegség; a nők esetében évi 14–16, míg a férfiaknál 16–18 ezer fő hal bele valamilyen rosszindulatú daganatos megbetegedésbe. Csak összehasonlításképpen: 2022-ben az agyérbetegségek 10 388, míg a májbetegségek 3 556 ember életét követelték.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ vonatkozó jelentése szerint 2021-ben a 65 év alatti magyar lakosság összhalálozását tekintve a daganatos- és a keringésirendszer megbetegedései fej fej mellett, 26 százalékkal voltak jelen. 2019-ben az új esetszámokat tekintve a melanoma a kilencedik leggyakoribb rosszindulatú daganat volt Magyarországon, idézte a Rákregiszter adatait a Magyar Onkológia tudományos folyóirat. Az elmúlt évek új esetszámai közelítettek a 3000-hez, és nők nagyobb arányban érintettek, a nemzetközi trendekkel a melanoma esetszáma az elmúlt két évtizedben mindkét nem esetében közel duplájára nőtt.
A bőr melanomás megbetegedése – írja a tudományos folyóirat – nem tartozik a legmagasabb előfordulású és halált okozó rosszindulatú daganatos elváltozások közé, ugyanakkor a megbetegedések világszerte folyamatosan emelkedő tendenciája aggodalomra ad okot. A hazai helyzettel kapcsolatban kiemelték, hogy az esetszám növekedése mellett a halálozás tekintetében stagnálás figyelhető meg, a betegek javuló túlélési esélyei mögött a szekunder prevenció és az újonnan bevezetett daganatellenes terápiák jobb hatékonysága állhat.
Rossz híre van, és nem véletlenül
A rák nem véletlenül az emberiség egyik legrettegettebb betegségtípusa, hiszen a rosszindulatú daganatos megbetegedések sikeres gyógyíthatósága egy sok tényezőtől függő folyamat, és a vonatkozó statisztikai adatokból egyértelműen látszik, hogy a világon – és benne Magyarországon is – a modern orvostudományi vívmányok dacára nagyon sokan halnak meg valamilyen rákos megbetegedésben. A gyógyíthatóság és a túlélés esélye függ a daganat típusától és stádiumától, a beteg általános egészségi állapotától, valamint az elérhető terápiás lehetőségektől.
A melanoma kialakulásának rizikótényezői
Mivel a melanoma egy rendkívül agresszív és veszélyes daganattípus, ezért kiemelten fontos ismerni a kialakulásának kockázati tényezőit, illetve a megelőzés és a betegség kialakulása során alkalmazható terápiás lehetőségeket.
A melanoma kialakulása mögött genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők együttese húzódik meg, ugyanakkor vannak olyan rizikótényezők, amelyek megléte növeli a betegség kialakulásának kockázatát.
- Túlzott napozás vagy szolárium használata jelentősen növeli a melanoma kockázatát, mivel az UV-sugárzás károsíthatja a bőrsejtek DNS-ét.
- A családban már korábban előforduló melanoma növeli a kialakulás kockázatát.
- A világosbőrű, szeplős vagy a napfényben az átlagosnál könnyebben leégő emberek hajlamosabbak a melanoma kialakulására.
- A korábban túlélt bőrrákos megbetegedés növeli a melanoma kialakulásának esélyét.
A megelőzés, mint életmentő szemléletmód
Ahogy valamennyi más betegségnél, úgy a melanoma esetében is rendkívül fontos a megelőzés, a prevenciós szemléletmód elsajátítása. A melanoma megelőzése során fontos szerepe van a bőrvédelemnek – ez immár különösen érvényes napjaink verőfényes hőhullámait tekintve –, ami szerint kerülni kell a közvetlen napfényt a legerősebb UV-sugárzású időszakokban (10 és 16 óra között). Az úgynevezett tudatos napozás elve alapján érdemes bőrünket fokozatosan a napfényhez szoktatni, és a megelőzés részét képezi a megfelelő védőruházat, például széles karimájú kalap és hosszú, a nagyobb bőrfelületeket a napfény elől védő ruházat viselése. A melanoma kialakulási kockázatát csökkenti a széles spektrumú, magas faktorszámú naptej megfelelő módon történő alkalmazása is. A gyerekek bőrére különösen figyelnünk kell, ugyanis a gyerekkorban elszenvedett súlyos leégések növelhetik a később kialakuló melanoma kockázatát. Talán kevéssé ismert, hogy a szolárium használata a mesterséges UV-sugárzásnak köszönhetően szintén a melanoma kockázati tényezőjét jelenti.
Az önvizsgálat
A prevenció részét jelenti az úgynevezett önvizsgálat is, aminek részeként rendszeresen megvizsgáljuk a bőrünkön lévő anyajegyeket és foltokat – azt keresve, hogy mutatnak-e valamilyen változást az előző vizsgálatunkhoz képest –, és évente egyszer átfogó bőrgyógyászati vizsgálaton veszünk részt. Ez különösen abban az esetben indokolt, ha a rizikócsoportba tartozunk. A korai felismerés létfontosságú a túlélési esélyeket tekintve, ezért fontos tisztában lennünk azzal, hogy milyen külső, szabad szemmel látható jellegzetességekre kell figyelnünk.
A melanoma felismerésére gyakran használják az úgynevezett „ABCDE+” szabályt:
- A (Asymmetry), aszimmetria: az anyajegy egyik fele nem hasonlít a másik felére.
- B (Border), szegély: az anyajegy határai egyenetlenek, elmosódottak vagy szabálytalanok.
- C (Color), szín: több színből állhat, beleértve a barna, fekete, piros, kék vagy fehér árnyalatokat.
- D (Diameter), átmérő: általában nagyobb, mint 6 mm, bár a korai stádiumban még lehet kisebb is.
- E (Evolving), változás: méretében, alakjában vagy színében változik az idő múlásával.
- +: Figyelmeztető jelek lehet még az új és szokatlan kinövések vagy anyajegyek megjelenése a bőrön, illetve a fájdalmas, viszkető vagy vérző anyajegy is. Fontos, hogy bármilyen gyanús bőrelváltozás esetén azonnal forduljunk bőrgyógyászhoz!
Hogyan lehet kezelni a melanomát?
A melanoma kezelésében többféle terápiás módszert is alkalmaznak, attól függően, hogy a betegség milyen stádiumban van. A korai stádiumban lévő daganat esetében a sebészi eltávolítás a leggyakoribb és leghatékonyabb kezelés. Haladóbb stádiumokban – amikor a melanoma már áttéteket képzett – kombinált kezelési módszerekre van szükség. Ilyen lehet az immunterápia, amely segíti az immunrendszert a rákos sejtek elleni küzdelemben, és a célzott terápia, amely a daganat specifikus genetikai mutációira irányul. Sugárterápiát és kemoterápiát is alkalmazhatnak, bár ezek hatékonysága a melanoma esetében korlátozottabb. Az utóbbi években az újonnan kifejlesztett gyógyszerek és kezelési eljárások jelentősen javították a melanomás betegek túlélési esélyét, különösen akkor, ha a betegséget korai stádiumban sikerült felismerni.
Összefoglalva
A melanoma a daganatos megbetegedések egyik legagresszívebb típusa, a bőrrákok közül ez felelős a legtöbb elhalálozásért. Elsőleges megjelenési területe a bőr, ugyanakkor magas áttétképzési hajlandósággal bíró betegségről van szó. A melanómának több jól beazonosított rizikótényezője ismert, ez pedig a megelőzésre alapuló szemléletmóddal – aminek fontos elemét jelenti a rendszeres önvizsgálat – nagy mértékben segíthet a betegség megelőzésében vagy korai stádiumában való felismerésben, ami a túlélés egyik legfontosabb feltétele.
Forrás: Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központ