Amit egy jó alkusz az egészségbiztosításról nemcsak elad, hanem el is magyaráz.
„Van egészségbiztosításom, úgyhogy a szűréseket is elintézem magánban.”
Jól hangzik. Csakhogy van egy apró probléma: a szűrés és a kivizsgálás nem ugyanaz.
És ezt az ügyfélnek érdemes tudnia, mielőtt biztosítást választ.
Először is: mi számít szűrővizsgálatnak?
A szűrővizsgálatot alapvetően egészségesnek, panaszmentesnek tekinthető embereknél végzik azért, hogy egy betegséget vagy annak korai jeleit még a tünetek megjelenése előtt felismerjék.
Magyarországon ilyen szervezett, közfinanszírozott szűrőprogram például:
- az emlőszűrés,
- a méhnyakszűrés,
- valamint a vastag- és végbélszűrés.
Ezeket nem érdemes kihagyni csak azért, mert az ügyfélnek van magán-egészségbiztosítása.
Ha jár neki, menjen el rá.
A magánellátás ugyanis nem azért fontos, hogy kiváltsa azt, amit az állami rendszer már biztosít, hanem azért is, hogy kiegészítse azt.
És akkor mi a kivizsgálás?
Ha valakinek már panasza vagy tünete van, a helyzet egészen más.
Egy újonnan felfedezett csomó, tartós fájdalom, szokatlan vérzés, látásromlás vagy más egészségügyi panasz esetén már nem „szűrésre megyünk”, hanem orvosi kivizsgálásra.
Ilyenkor az orvos a panasz alapján dönt arról, milyen szakorvosi, labor-, képalkotó vagy egyéb vizsgálatra van szükség.
Ez a különbség biztosítási szempontból sem mindegy.
Egy biztosítás tartalmazhat például járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai vizsgálatokat, miközben a megelőző szűrővizsgálatokra külön feltételek, limitek vagy kizárások vonatkozhatnak.
Állami vagy magán? Inkább: állami ÉS magán.
A jó egészségügyi stratégia nem az, hogy választunk a kettő közül.
Használjuk ki mindkettőt arra, amire való.
A közfinanszírozott rendszerben elérhető szervezett szűréseket érdemes igénybe venni, a magánegészségügy pedig számos olyan szolgáltatással egészítheti ki ezt, amelyre az ügyfélnek egyéni igénye vagy szüksége lehet.
Ebben pedig az alkusznak fontos szerepe van.
Nem feltétlenül az a kérdés, hogy „Melyik a legjobb egészségbiztosítás?”
Hanem inkább:
„Mire van szüksége ennek az ügyfélnek, és melyik csomag tudja ezt valóban?”
Ne csak a limitet nézzük!
Egy egészségbiztosítás kiválasztásakor könnyű elveszni a szolgáltatási limitek és a jól hangzó csomagnevek között.
Az ügyfél azonban akkor jár igazán jól, ha pontosan tudja:
- tartalmaz-e a csomag szűrővizsgálatokat;
- milyen vizsgálatokat és milyen gyakorisággal;
- milyen járóbeteg- és diagnosztikai ellátásokra jogosít;
- mekkora limitek vonatkoznak az egyes szolgáltatásokra;
- vannak-e kizárások vagy várakozási idők;
- és mindenekelőtt: mi történik akkor, ha panasza van, és kivizsgálásra van szüksége.
A MediHelp egyes csomagjai például külön szűrővizsgálati szolgáltatást is tartalmaznak meghatározott feltételekkel és limitekkel. De a lényeg itt is ugyanaz: nem elég azt tudni, hogy „van szűrés a csomagban” – azt kell tudni, hogy pontosan milyen szűrés, milyen feltételekkel.
Az alkusz nemcsak biztosítást választ az ügyfélnek
Hanem segít neki érteni is, amit választ.
Ez különösen fontos az egészségbiztosításnál, ahol egy félreértett fogalom később kellemetlen meglepetést okozhat.
Egy jó alkusz ezért nem azt mondja:
„Ebben van szűrés.”
Hanem azt:
„Nézzük meg pontosan, milyen szűrés van benne – és azt is, hogyan egészíti ki azokat a szűrővizsgálatokat, amelyekhez az állami rendszerben is hozzáfér.”
Mert az ügyfélnek nem pusztán egy biztosításra van szüksége.
Hanem arra, hogy tudja, hogyan használja jól.
És ebben az alkusz edukációja legalább olyan fontos, mint maga a termékválasztás.
Az egyes egészségbiztosítások szolgáltatásai, limitei és feltételei eltérhetnek, ezért minden esetben az adott termék aktuális biztosítási feltételeit és szolgáltatási táblázatát kell figyelembe venni.