Bár a születéskor várható élettartamot mind hazánkban, mind az Európai Unióban átmenetileg visszavetették a pandémia évei, egy évtized távlatában emelkedő tendenciát mutatnak a számok.
Magyarországon 2019-ben már 76,5 év volt a 2012-es 75,3 évhez képest, ám 2021-ben ez 74,5 évre csökkent. Az EU-ban 2019-ben már 81,3 év volt, de 2021-re visszaesett 80,1 évre, az Eurostat adatai szerint.
Mindezzel együtt a számok minden bizonnyal javuló tendenciát mutatnak az elkövetkező években is. A nagy kérdés azonban nem is az, hogy mennyi a várható élettartam, hanem sokkal inkább az, hogy mindebből mennyit tölt valaki egészségben.
Hazánkban a születéskor várható élettartam 72,3 év volt 2020-ban férfiak esetében, és 79 év nők esetében. A várhatóan egészségben eltöltött évek száma azonban csak 61,6 volt a férfiak, míg 63,5 a nők között.
A legutolsó adatok szerint az EU-ban a várható élettartam 77,5 év volt férfiak, illetve 83,2 év nők esetében. A várhatóan egészségben töltött évek száma is magasabb, mint Magyarországon: ez a mutató 2020-ban 63,5 év volt férfiak és 64,5 nők esetében.
Ráadásul a 2020-as statisztikák szerint Magyarországon rendkívül magas a megelőzhető és elkerülhető halálozások aránya. Európában csak Romániában magasabb a két mutató együttes aránya, de a megelőzhető halálozások tekintetében hazánk vezet.
Hazánk sajnos más európai országokhoz képest lemaradással küzd az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés terén. Nem segíti ezt a nagyarányú dohányzás, alkoholfogyasztás, vagy az elhízás – ezeken javítva igen sok betegség ki sem alakulna, illetve a halálesetek jobb egészségügyi ellátással, szűrővizsgálatokkal megelőzhetők, illetve megfelelő kezeléssel elkerülhetők lennének.
Mindezeken felül Európában nálunk az egyik legkevesebb az 1000 főre jutó praktizáló orvosok aránya; csak Montenegróban és Bulgáriában jut kevesebb szakember a lakosokra. Ráadásul a magyar orvostársadalom küzd az elöregedéssel, és az utánpótlás sem megfelelő.
Az egészségben töltött évek alacsony száma, valamint a megelőzhető halálesetek magas rátája is olyan mutató, amely azt jelzi, hogy az egészségi állapot és az ellátórendszer is javításra szorul. Az egészségügyre fordított kiadások a GDP arányában alacsonyak európai viszonylatban, a prevenció pedig nem elég hatékony.
Mindezeket figyelembe véve mindenképpen a magánegészségügyi szolgáltatások és szolgáltatók igénybe vétele lehet a felelős és egyben megnyugtató út. Amikor pedig egészségbiztosítási csomagot választunk, járjunk el körültekintően! Többek között legyen kiemelten fontos szempont számunkra, hogy csomagunk fedez-e a prevencióhoz elengedhetetlen szűrővizsgálatokat.