Bár akár minden hónap lehetne az, hiszen a rák közel 10 millió ember halálát okozta 2020-ban világszerte, míg csak az Európai Unióban évente mintegy 3 millió embert diagnosztizálnak rákkal, és a daganatos megbetegedések több, mint 1 millió halálesetet okoznak. AZ OECD adatai szerint 12 másodpercenként diagnosztizálnak egy rákos megbetegedést au EU-ban.
A magyarországi adatok sokkolóan kirívóak még az Unión belül is, hiszen lakosságarányosan hazánkban a legtöbb a rákbeteg – nagyrészt a nem elégséges szűrővizsgálatok miatt. A túlsúly, az elhízás és a dohányzás mértéke a rák fontos kockázati tényezői hazánkban, bár ez utóbbi elterjedtsége csökkent az utóbbi évtizedben, mutat rá az OECD 2023-as rákügyi országprofiljában.
Ami még ennél is aggasztóbb, az az, hogy a daganatos betegségek okozta halálozási arányt tekintve Magyarország első helyen áll egy eurostatos rangsorban: 100 ezer főre 328 haláleset jutott 2019-ben, az OECD adatai szerint.
Ennek oka pedig az elégtelen források és a rosszul működő közegészségügy.
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek után a daganatos betegségek állnak a második helyen a vezető halálokokat illetően, a KSH adatai szerint. Az aktív korú női lakosság körében az emlő-, a tüdő-, a vastagbélrák, míg a férfiaknál a tüdő-, a vastagbél- és a prosztatadaganat számít vezető haláloknak.
Bár a rák ősidők óta jelen van az emberiség történelmében, szorítása az utóbbi évtizedekben felerősödött. A dohányzás, a helytelen táplálkozás, a stressz, valamint a kevés testmozgás vagy annak teljes hiánya is hozzájárult az esetszámok emelkedéséhez.
A legkorábbi bizonyítékokat a rák megjelenésére papiruszokon jegyezték fel az ókori Egyiptomban i. e. 1500-ban, amikor mellben találtak daganatokat. Más kutatások szerint múmiák megkövesedett csontdaganataiban találták meg először a rákra utaló bizonyítékokat.
A ráknak több mint 100 fajtája létezik, melyek közül némelyik gyakoribb, mint a többi. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a leggyakrabban előforduló fajták a tüdő-, az emlő-, a végbél- és vastagbél-, a bőr- (nem melanóma), a gyomor- és a prosztatarák.
A rákmegelőzési hónap apropója mindenesetre lehetőséget ad tudatosítani magunkban, hogy milyen lépéseket tehetünk a jobb és egészségesebb élet érdekében. Ajánlott kerülni a dohányzást, a feldolgozott hústermékek gyakori fogyasztását és a cukros italokat. Elengedhetetlen a rendszeres testmozgás, hiszen például napi harminc perc mozgás 15%-kal csökkenti a vastagbélrák kialakulásának a kockázatát.
Nem elhanyagolható azonban lelki egészségünk szerepe sem. A szorongás és a stressz pszichés folyamatai befolyásolják az immunrendszerünket, és gyengítik a szervezet daganatképződést akadályozó mechanizmusát.
Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a különböző rákbetegségekből egyre jobb százalékban lehet meggyógyulni. Minél korábbi stádiumban fedezik fel a daganatos betegséget, annál nagyobb a gyógyulási esély. Így az életmódunk és az önvizsgálat mellett kiemelt szerepe van a szűrésnek, ezért fontos, hogy egészségbiztosítás választásakor ne hagyjuk figyelmen kívül a szűrővizsgálatok kínálatát sem.
Bár a szűrővizsgálatok és az ellátás terén is tett lépéseket Magyarország az elmúlt években, regionális és nemzeti szinten továbbra is hiány van a rákellátásban dolgozó szakemberekből, és a sugárterápiás eszközök sűrűsége alacsony, mutat rá az OECD. Jelenleg csak az Országos Onkológiai Intézet rendelkezik elegendő számú, a szükséges képesítéssel rendelkező onkológussal, sugárterapeutával, radiológussal és rezidenssel.
Ráadásul hazánkban a rákellátásra fordított összeg is jóval az uniós átlag alatt marad. (2018-ban ez fejenként 226 EUR volt, az uniós átlag, 326 EUR, 69%-a.)
Ebből következően Magyarországon egy, a rákos megbetegedésekre is kiterjedő nemzetközi magán-egészségbiztosítás sokkal inkább életmentő, mint a kontinens más országaiban, mivel garantálja azt, hogy a páciens a lehető leggyorsabban az elérhető legjobb orvosi ellátáshoz jusson, hiszen bármelyik európai magánkórház specialistája is rendelkezésére áll.